Tegnap érdekes dolog történt velem. Éppen a toborzás volt, amikor megkostoltam a herceglalmi pálinkát.Ez nem csak egy egyszerű Pálinka volt, hanem egy olyan ital, amitől Argentinában egy igazi gaucho is arólkódul. Szenzácios ital volt, az már egyszer bizonyos. Leg merészebb álmaimba sem hittem volna, hogy a herceghalmiak ilyen palinkat csinálnak. Csinálok ide halmi pálinkagyárt és kiszállitom Argentinába.
Miguel, tudják a cameras filmfelvételező nem mindig csinálta ezt amit most. Ő apám private lógondozója volt és ezenkivül az otthoni italbeszállitója is volt.

Ennek is természetesen története van, mint egész Erbeheim dinasztiának. Miguel mamájának apukája - Perbáli Károly, Karesz, vagyis Carlos még Magyarországon a két háború közt szeszfőzdéket üzelemtetett. Miguel mamája folytatta amit Karesz elkezdett, majd jött 56 és a család előszön Sao Paoloban, majd Mendozában telepedett le. Itt nem tudta folytatni a szeszfőzést, inkább a magyarok közt próbálta a szerencséjét. Megismerte a mi családunkat és kapott is munkát. Károly lánya, Miguel mamája Irma csodás asszony volt, amig el nem vitte egy kigyómarás. Namármost ez az Irma és az én apám szemet vetettek egyszer kétszer egymásra. Meg is született a kis Miguel. Mindig éreztem, hogy több ez a Miguel, mint lovász. Papám ugy szereti mint a sajátját. Ezért is lett ő a cameramanom.

Persze ő nem herceg mint én.